Aktuális szám - 2025/1.
-
BALOGH Andrea:
Az elmúlt másfél évtized pedagógussztrájkjainak története - egy jogász szülő szemszögéből
A tanulmány huszonöt év történetét dolgozza fel, kronológiai sorrendben bemutatva azokat jogszabályi változásokat, melyek a pedagógusok sztrájkjogának nyomásgyakorló funkcióját láthatatlanná tették.
Bővebben >>
-
HAVAS Bence:
A látható és a láthatatlan: a munkaidő konstruált határai
A munkaidő és a pihenőidő olyan dichotóm rendszert képez, amelybe a munkavállaló életének minden egyes pillanata besorolandó. Ez a besorolás azonban közel sem egyszerű, és néhány élénk figyelem kísérte kérdés (pl. ügyelet, készenlét, utazási idő) árnyékában egyes, a munkához szervesen kapcsolódó tevékenységek láthatatlanok maradnak.
Bővebben >>
-
MÁTHÉ Ádám:
Hogy(an) szolgál az (ország) egészség(ügy)e?
Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény és kapcsolódó szabályok vizsgálata a gyakorlat oldaláról, különös tekintettel az egészségügyi szolgálati jogviszony létesítésére és módosítására
Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény jelentős mértékben átalakította a közegészségügyi foglalkoztatás szabályozását. A tanulmány célja annak vizsgálata, hogy az új jogszabály mennyiben szolgálja az egészségügy hatékony működését, és sikerült-e a jogalkotónak elérnie a méltányosabb, igazságosabb és adekvátabb foglalkoztatási rendszer kialakítására irányuló célját.
Bővebben >>
-
PRUGBERGER Tamás - ROMÁN Róbert:
A munka- és a pihenőidő radikális megváltoztatásának szükségessége a munka hatékonysága és az élő munkaerő megkímélésének összeegyeztetése mellett
A tanulmány a hagyományos munkaidő-pihenőidő arány felbomlását vizsgálja, különös tekintettel a munkahatékonyság és az élő munkaerő egészségének összeegyeztetésére.
Bővebben >>
-
RAFFAI Katalin - NAGY Ibolya:
A szokásos munkavégzési hely meghatározásának jelentősége a határon átnyúló egyéni munkaszerződésekben
A tanulmány a jogválasztás hiányában alkalmazandó jog meghatározásának kérdésére összpontosít a határon átnyúló egyéni munkaszerződések esetében, miközben rávilágít joghatósági összefüggésekre is, tekintettel a Brüsszel Ia Rendelet és Róma I Rendelet között fennálló folytonossági követelményre.
Bővebben >>